Hírek kategória bejegyzései

Jelen írásban egy tavalyi szemináriumunkat szeretnénk megosztani.

Természetesen japánon kívül is léteznek Kyudo oktatók tudással és tapasztalattal, és természetesen  ezen tudást a gyakorlás és tanulás útján szerezték meg japán mesterektől,őket látogatva. Egyike ezen mestereknek Feliks Hoff Sensei, aki már több mint fél évszázaddal ezelőtt lépett a Kyudo gyakorlásának útjára. Hoff Sesnei már több alkalommal is járt Magyarországon szemináriumot tartani, illetve szinte minden évben találkozunk vele a nemzetközi Kyudos események valamelyikén.

Hoff Sesnei jelenléte igen fontos iskolánk, a Heki to Ryu szempontjából, hiszen Inagaki Genshiro sensei tanítványa volt, aki iskolánk „örököse” volt 1995-ös haláláig.

Mint a legtöbb szeminárium, ez is egy hétvége kereteire volt szabva. Klasszikus menete a szemináriumoknak, hogy minden Kyudokát megnéznek az oktatók kettő vagy több lövés erejéig, Sesnei figyel, jegyzetel,majd a lövések után elmondja és megbeszéli adott íjásszal az általa látottakat.

Minden szeminárium szerves része az elméleti oktatás. A Kyudo jóval több, mint csak japán íjat használni és azzal lőni. Nagyon fontos a „tudatos kyudo”létrehozása. Ez viszont tudás, tanult tudás nélkül nem lehetséges. Minden, ami tudatos, az javítható, elemezhető, tanulható és tanítható, továbbadható. Ez egy nagyon fontos dolog. Ennek a szemináriumnak az egyik fő témája a Tai Hai, azaz a ceremoniális lövésforma volt, iskolánkat tekintve ennek neve Heki Tai Hai.

Természetesen a lövés is fontos szerepet kapott a szeminárium alatt, így az íjászok sokat gyakorolhattak Sensei figyelő szemei alatt. Ez is szerves része a szemináriumoknak, a figyelem. Bár az íjászok saját tempóban gyakorolnak, de Sesnei                        folyamatosan figyeli őket, ha kell leállítja a gyakorlást és kitér adott dologra amit éppen látott.                                   A Kyudora szokták mondani, hogy „solo Budo”, csak a fegyver van és te. Ez a fajta visszacsatolás, mikor egy Sensei figyeli a lövéseinket egy szeminárium keretein belül, igen fontos. Akár a hétköznapok edzésein, ahol a Sempaiok teszik ezt. Fontos a külső szem visszajelzése.

Egy igazán remek szeminárium részesei lehettünk nyár elején!

KöszönjüK Sensei!

Harada

A Bukyukai Kyudo Dojo megkezdte a 2023-as évet. Reméljük, hogy a Nyúl éve szerencsésebb lesz és biztonságosabb, mint az elmúlt pár év. 

Január elején rendezik meg hagyományosan az újévi Kagami Birakit, egy hagyományos japán újévi köszöntést, a Tükörnyitást. Dojonkban sem volt ez másképp.

Íjászhagyomány, hogy ilyenkor az adott év állatával készítünk célokat és azokra kell lőni, eltalálni. Általában ezek mókás lövészetek, nem versenyjelleggel, a cél, hogy minden céltáblán szereplő motívumot, festményt eltaláljunk, legyen az 28 méteren vagy fél távon.

Másik japán hagyománynak is kedveztünk, a rituális sakeshordó feltörésének, és persze szolidan egy egy korttyal köszöntöttük egy kozos Kampai-al az újévet.                                                                                                        

Mindenkit várunk szeretettel és sikeres Új Esztendőt Kívánunk a Nyúl évében!

Tisztelettel!

Bukyukai Kyudo Dojo

Dojonk idén Ryuji Harada Sensei szemináriumával kezdi meg az évet. Harada Sensei a Nemzetközi Budo Egyetemen (International Budo University) tanítja a Kyudot az egyetem diákjainak.

Idén négy diák kíséri Európába Senseit  és tölthetünk el öt napot japán vendégeinkkel , melyből egy hétvége a szemináriumé.

Időpont:2020.Február 22-23

Helyszín: Budakeszi , Országos Rehabilitációs Intézet Tornacsarnoka

Dojótagjaink vasárnap este épségben hazaérkeztek a Frankfurti viadalról. Tizenegyedik alkalommal vágtunk neki az utazásnak,idén vegyes csapattal,fiatalok,öregek egyaránt. És,hogy mi is történt a három nap alatt? Pénteki nap az utazásé és a regisztrációé volt. Péntek este csapatsorsolás majd szabadlövés volt,egy utolsó gyakorlás,csiszolás magunkon.

A Bukyukai csapatát, Turzó Tímeát,Jelinek Ágnest és Károlyi Tamást az ötödik csapatként sorsolták ki. Szombat reggel az ünnepélyes megnyitó után egyszerre 4 csapat, 4×3 íjász ment a lőtérre, így Timinek kellet vezetnie a második 12 íjászt. Majd a szokásos „csatakiáltások” után el is kezdődött a Viadal. Ez a csapatverseny fiataljaink debütálása volt. Természetesen nem volt gond,hozták azt amik bennük volt,és az most nem a győzelem,hanem a részvétel,a helyes forma és a tapasztalatszerzés. Olyan közegbe csöppentek,ami egyenlőre nem az övék volt, de majd lesz. A versenyt csak versenyhelyzetben lehet szokni,ez ilyen egyszerű. Lehetsz bármilyen jó vagy rossz verseny előtt,csak az Ott számít. Büszke vagyok rájuk és arra,hogy részese lehettem csapattagként az első versenyüknek.

Szombat este pedig egy a csapat már részben lazíthatott,ilyenkor a többi csapattal együtt vidáman, jókedvben beszélgetünk, tapasztalatot cserélünk hisz egy évben kétszer-háromszor látjuk egymást külföldi barátainkkal. De természetesen ott volt még a vasárnapi egyéni verseny,így nem mindenki lazíthatott maximálisan, ez a feladat idén S. Stocker Mónikára hárult.

Mónika versenye felért egy Braking News-sal,mint az első Taikai alkalmával. Miért is? Mert igazán izgalmas és egyben talán az eddigi legerősebb mezőnyben állt helyt, nem is akár hogy. A negyedig körig fej fej mellett haladt az első helyezettel. Találatuk egyforma volt,4-4-3-2 . Az utolsó kör volt a döntő,ahol sajnos a két találata kevés volt a dobogóhoz. A Taikaiokra jellemző fordulat újra bebizonyosodott, minden az utolsó körben dől el,legyen az 12,20 vagy éppen 100 vesszős verseny. Mónika ezzel az  eredményével egyéni rekordot döntött,amit nem lesz könnyű sem neki,sem másnak teljesíteni de egyben remek motiváció kezdőnek,haladónak egyaránt.

Idén még várnak ránk versenyek,úgy hiszem mindenki több lett ettől a viadaltól és tudja merre,hogyan tovább!

A Bukyukai Kyudo Dojo több mit tízéves történetének egy fontos fejezete záródott le Április 30-án a 9. Nemzetközi Heki Taikai elnevezésű versennyel Hajdúnánáson.

Dojonknak több mérföldköve is volt az évek alatt. Ahogy gyarapodott az egyesület tanulók, tudás és lelkes tagok tenniakarásával úgy, a kihívásoknak is egyre rutinosabban tettünk eleget, amik akkor még az edzés milyenségében, a dojo felszerelésének fejlesztésében, egy bemutató megszervezésesében vagy éppen egy szeminárium lebonyolításában valósult meg.

2015-ben került Magyarországra az a nemzetközi verseny, ami az International Heki Taikai nevet kapta. A feladat nem volt egyszerű hisz ez már a hetedik versenye volt a Heki iskoláknak és előttünk Olaszország és Németország szervezte 3-3 éven át. Talán a sikeres első versenyünk és a látott lelkesedés miatt  pár év múlva már egy lehetséges szervezőcsapatként lett megemlítve Magyarország. Úgy érzem talán ez is egy visszajelzés volt arról, hogy jó úton haladtunk és haladunk most is.

Haladunk, hisz 3 éven át dojonk rendezte ezt a szép kezdeményezést, ezt a versenyt, viadalt, aminek célja nem csak az volt, hogy valaki nyerjen. Sőt….. az egyik legfontosabb része a versenynek a Találkozás és Tapasztalatcsere . Mára már szinte mindenki ismeri a versenyzőket ,még ha csak látásból is . A versenyek remek alkalmak az ismerkedésre, beszélgetésre ki honnan jött, milyen körülmények között tud gyakorolni, hol tart éppen a saját Útján. És persze remek alkalmak a tapasztalatszerzésre is.

Bőven kijutott a három év szervezése alatt a tapasztalatszerzésből és a visszajelzések alapján jól teljesítettünk. Természetesen voltak bukkanók, nehézségek, de több volt a pozitív élmény. Három év szervezése alatt két évben a dobogón végeztünk 2. és 3. helyen. Toshio Mori sensei két alkalommal tartott szemináriumot a verseny előtt és felügyelte a versenyeket. A szervezés, ami lássuk be nem kis dolog, szintén sikeresen zárult és az élmények sora nagyon hosszú.

Négy dolgot fontos megemlíteni, ami nélkül nem jöhetett volna létre ennek a viadalsorozatnak a Magyarországi három éve:

Elismerés a versenyzőknek, akik külföldről jöttek és elutaztak Hajdúnánásra. Számomra Ők az igazi „Úton Járók” hisz nélkülük nem lettek volna csapatok. Vállalták a nehézségeket hisz idő, pénz, energia az utazás és maga a verseny. Úgy érzem, azok akik részt vettek a viadalon, Ők a Heki Taikai Szíve- Lelke,Ők tartják életben a versenysorozatot.

Köszönet Szólláth Tibornak, Hajdúnánás polgármesterének, aki maga is „Úton Járó”, harcművész és ápolja a kapcsolatot japánnal.  Az Ő támogatása nélkül nem lett volna Magyar szervezés. Köszönet neki, a Hajdúnánási Polgármesteri Hivatalnak, a Somorjai László Sportcsarnok tanárainak és személyzetének, ezen belül is Kelemen Sándornak a három év segítségéért.

Köszönet Mónus Józsefnek, aki szintén Hajdúnánás szülöttje és világrekorder íjász. Támogatása nem csak segítség volt, de jó példa az elfogadásra, barátságra az eltérő íjászstílusok között. Harcos szíve és barátságos lelke követendő példa.

Bár végül, de nem utolsó sorban, köszönet a Dojonak, minden tagjának, aki a 3 év alatt segítette a munkát, a szervezést és a lebonyolítást. Talán nem is sejtitek, de egy hatalmas dolog részesei lehettetek. Hatalmas munka, energia és lelkesedés kellet ehhez az egészhez. Nem volt mindig könnyű, de minden alkalommal sikeresen zártuk a rendezvényt és ez csak Veletek jöhetett létre, a legkisebb feladattól a legnehezebbig minden szív-lélek az egész része volt. A munka, amit belefektettetek példaértékű és szívből remélem, hogy egyben motiváló is mindenki számára.

„A lehullott virág hátrahagyja illatát.”

Köszönjük!